Az Esély Otthon projekt a mórahalmi fiatalok részére, közösségi aktivitásuk elősegítése és erősítése érdekében különböző szegmenseket, tématerületek érintő programokat biztosított.  Ehhez csatlakozott azon programok sora, melyek a helyi, turisztikailag is releváns, személyes fejlődést lehetővé tevő gyakorlatok sorát alkotják. Ide sorolhatók például a kulturális programok, melyek a helyi fiatalokat hivatottak a művészethez, illetve nemcsak saját, hanem esetlegesen más népek kultúrájához, szokásaihoz is közelebb hozni. Ezek a programelemek lehetőséget nyújtanak a hagyományok átadására, testvértelepülések táncainak, hagyományainak megismerésére. Egyúttal közösségfejlesztést támogató hatással bírnak és a térség imázsának javítását eredményezik. A programok során a résztvevők megismerkedhettek és kapcsolatot teremthetnek a zenével, a helyi és vendég zenekarok, az ifjúsági fúvószenekarok és néptánccsoportok tagjaival.

A helyi kulturális értékeken és hagyományokon alapuló programok várhatóan hozzájárulnak a helyi identitás érzet megőrzéséhez és megerősítéséhez, amely a fiatalok által biztosítja annak fennmaradását a helyi közösségi életben. Ennek okán került megvalósításra a Fiatalok és a művészet összefonódása- tehetséggondozás című programelem, mely egy 12 alkalomból álló programsorozat által kívánta közelebb hozni a helyi fiatalságot a zene-, tánc-, a fotó- és a képzőművészethez.  A programelem szerződésében meghatározott feltételeinek teljesítésére a Móranet Nonprofit Közhasznú Kft. került megbízásra. A programsorozat felépítése:

• Néptánc gálán való részvételre a programelem megvalósítása alatt 3 alkalommal nyílt lehetőség. A programok során a helyi néptánccsoportok mellett más települések, sőt határon túlról érkezett fellépők produkcióiban is gyönyörködhettek a résztvevők. Megismerkedtek és kipróbálták a különböző koreográfiákat (pl. rábaközi, szilágysági, boncidai, szatmári, dunántúli stb.), melyek színes képet mutattak a tanulható táncok terén is. A különböző csoportokat megismerve és táncok láttán tovább erősödött a hagyományok és az élő népművészet iránti érdeklődés és tiszteletet. A néptáncos programoknak kiemelt jelentősége van, hiszen szerepet kap a helyi lakosság ízlésének és gondolkodásának formálásában, identitástudatának fenntartásában. E hatása által növelheti a fiatal lakosság kötődését települése és annak kultúrája iránt, ami hozzájárulhat a település népességmegőrző képességéhez.
• Fúvószenekari táborban, valamint fesztiválon való részvételre szintén 3 alkalommal nyílt lehetőség. A zenekarok fiatal tagjai jó példát mutattak az ifjú nézőknek, hallgatóknak, hiszen kitartásuk és a zene iránti elhivatottságuk és szeretetük eredményeként jöhettek létre ezek az események. A fesztiválok során a 27 éve működő Mórahalmi Fúvós zenekar önálló, illetve más zenekarokkal közösen mutathatta be a zenélés örömeit. A nézők között helyet foglaló fiatalok a jó példát látva kapcsolódhattak be a fúvószenekarok életébe, ezáltal kamatoztatva tehetségüket és tudásukat. A fúvószenekari táborok célja az utánpótlás biztosítása, a közösség összekovácsolása, a zenekari lét népszerűsítése volt. Egy zenekari közösséghez való tartozás jó hatással lehet a fiatalok identitástudatára, a közösséghez való tartozás érzete pedig hozzájárul a személy érzelmi kötelékeinek kialakulásához.  
• A programelem további eseményei a fiatal helyi alkotóművészek köré épültek. Az ilyen művészeti irány iránt érdeklődő fiatalok alkotóműhelyekbe látogathattak, különböző kiállításokat tekinthettek meg. A programelem megvalósítása során évente egy-egy alkalommal fiatal fotó-és alkotóművészek műhelye és kiállítása került megszervezésre. Az alkotóműhely keretében a mórahalmi művészek mellett több, más településről érkező alkotó is bemutatta műveit, az alkotás különböző fázisait. A műhelyben megismerkedhettek a résztvevők különböző technikákkal, azok művelésével és használatával. Leginkább modern alkotások születtek, melyek a festészet és a szobrászat ezen ágát hozták közelebb az érdeklődőkhöz. Az Aranyszöm Rendezvényház ezáltal nagyon különleges és igazán élménydús kiállításoknak biztosított helyszínt a programelem megvalósítása során. A kiállításon az alkotók eddigi munkáiból került bemutatásra néhány. A kiállítások alkalmával olyan mórahalmi fiatalok pillanatfelvételeit láthatták az érdeklődők, akik már több éve hódolnak eme szenvedélyüknek. A természet, az épített környezet ritka pillanatait, momentumait örökítették meg, néha nagyon más szemszögből. Olyan apró részletek tárultak a tárlatlátogatók elé, melyet „hétköznapi” szemmel talán észre sem vesznek a gépeiket nem művészi szinten kattogtató természetjárók.  Nagyon fontos alkotásaik bemutatása, hiszen ezek a művek a művészet iránti elkötelezettséget, a kultúra szépségei iránti elmélyülést hivatottak növelni.

A fiatalok a kezdetektől a programelem utolsó eseményéig nagy beleéléssel és élvezettel vettek részt a programokon. Elmondásuk szerint rengeteg új információval, tudással és értékkel gazdagodtak.   A résztvevői visszajelzések szerint a település számíthat arra, hogy a projekt lezártával a fiatalokban feléledt a kultúra iránti érdeklődés és elhivatottság, így továbbra is őrizni kívánják a helyi népi értékek és táncok hagyományát.

A kulturális programok sorozatát tovább színesítette a vajdaságból érkezett ifjúság kulturális bemutatkozása, az ifjúsági jó gyakorlatok megosztása és zenés mulatság, amely az e célból megszervezett Határmenti Ifjúsági hétvége című programelem keretein belül zajlott. Mórahalom földrajzi fekvésének szempontjából fontos helyszíne és részvevője a határon túl élő magyarsággal való kapcsolatteremtésnek és -építésnek.  Ennek okán a projekt keretein belül is fontosnak minősült a helyi és a határ túloldalán élő fiatalok megismerkedése, kapcsolatépítése. A rendezvény által vajdasági fiatalok érkeztek Mórahalomra, ahol a helyi fiatalokkal közösen vettek részt különböző programokon és ismerhették meg egymás kultúráját. A három napos rendezvény rengeteg élménnyel gazdagította a résztvevőket. A csapat elsőként egy összekovácsoló kézműves programon vett részt a Cacao Club-ban, majd Mórahalom rövid bemutatása következett. A település felfedező séta utolsó célállomásaként a Kolo Szerb Kulturális Központba érkeztek, ahol a nap egy szerb ajkú zenekar dallamai mellett, a helyi fiatalok társaságában késő esti órákig tartó ismerkedéssel és mulattsággal zárult. A program második napján a jelen lévők fúvószenekari előadást hallgattak, a helyi fiatalokkal közösen járták a magyar nép táncát és egy kiállítást is megtekintettek. A program harmadik napján a határon túli fiatalok elbúcsúztak és hazaindultak.  A település vendégei és a helyi fiatalok számára is sokat nyújtott ez a programokban tartalmas hétvége, hiszen ezzel a közös élménnyel nem csak megismerhették egymást, hanem egyidőben tanulhattak is egymás kultúrájáról, szokásairól és hagyományáról. 

Számos ismeretterjesztő és környezettudatosságot célzó rendezvény került megszervezésre a projekt megvalósítási időszaka alatt. Ezen programok keretein belül előadássorozatok, különféle turisztikai programok, gyalogos és kerékpáros körtúrák, bunkertúra, homokháti lovastúrák, lovas rendezvények kerültek megszervezésre.

A környezettudatosságot célzó programok keretében a Hogyan termeljük a ,,Homokhátság kincseit”? című programelem két alkotóelemre bontva valósult meg. A két elem különböző tevékenységek végrehajtását igényelte, így a program keretein belül két megbízási szerződés is született.

A programelem első része egy 6 előadásból álló, helyi mezőgazdaságot bemutató előadássorozat volt. Az előadások főbb témakörök szerint a talajmegújító mezőgazdaságra – talajtakarás, biológiai talajfertőtlenítés, Biogazdálkodás, Megújuló energiák a mezőgazdaságban, Gyümölcstermesztés homokon, Biológiai növényvédelem a kiskertekben – koncentráltak. Az előadások szerződésbe foglalt feltételeinek teljesüléséről a Homokhát Eurointegráció Kft. gondoskodott.

• Az előadók között elsőként szerepelt egy igen nagy tekintélyű és tapasztalatú biogazda, Kökény Attila, aki a takarónövények felhasználása, a tápanyaggyűjtés, a gyomelnyomás, a biológiai talajfertőtlenítés témájában tájékoztatta az érdeklődőket.
• A megkezdett irány alapján a biokertészkedés még mélyebb titkaiba kívánta a program az érdeklődőket bevezetni, az ember és környezetkímélő kertgazdálkodásról szóló előadással, így ez alkalomból dr. Gyulai Iván szakértő úr előadását hallgathatta a közönség.  Az előadó saját tapasztalatait, gyakorlati tudnivalókat osztott meg az érdeklődőkkel, akik ezen módszert a tapasztalatok és jó tanácsok által otthon kiskertjükben is alkalmazni tudják a mindennapokban.
• A következő előadásra kora tavaszi időszakban került sor a bio kertészeti irányt követve. Ekkor a hallgatóság az évszaknak megfelelő előadás keretein belül a „Tavaszi munkák a kiskertekben vegyszerek nélkül” címmel halhattak érdekes előadást.
• Az előadássorozat következő alkalma a Szőlő és sajt a homokon címmel került megrendezésre. Ezen az estén két olyan termékre fókuszáltak az előadók, melyek termelhetők – előállíthatóak a háztartásokban is. A szőlő sokoldalú felhasználását ismertette meg egy fiatal gazda, aki hagyományos módon és korszerű technológiát is alkalmaz szőlészetében. Végig követték az érdeklődők a szőlő útját a telepítéstől kezdve egészen a feldolgozásig, de hallhattak a mazsoláról, mustról, borokról. Az élelmiszer előállítás is fontos téma, hiszen egészségünk védelmében lehetőség szerint minél több saját élelmiszert kellene fogyasztani. Egy helyi gazda a sajtok előállításának titkait tárta fel az érdeklődők előtt az állatok tartásától a sajtfajták sokszínűségével bezárólag. Itt is számtalan jó tanács és ötlet hangzott el, melyeknek köszönhetően tovább bővült a Homokhátság kincseit felvonultató előadások sora.
• Az előzetes igények és felmérések alapján az érdeklődés középpontjában továbbra is a biokertészet állt. Csizmás Krisztián gyakorló gazdálkodó, minimum műveléssel, direkt vetéssel gazdálkodik. Tapasztalatai alapján mutatta be a biogazdálkodás előnyeit, szépségeit és nehézségeit. Megismerhették a hallgatók az egészséges talaj összetevőit, a szántás nélküli gazdálkodás fontosságát, a mulcsok fajtáit és használatukat, a biogazdálkodáshoz szükséges eszközöket és gépeket.
• A programelem keretén belül megszervezett előadássorozat utolsó állomása a termelés mellett egyéb, igen fontos információhoz is juttatta az érdeklődőket. Megismerkedhetett a hallgatóság azokkal a kerti növényekkel, melyek nemcsak natúran, természetes állapotukban hasznosíthatók, hanem egy különleges eljárásnak köszönhetően igen sokat segítenek az egészséges táplálkozásban, a gazdaságosabb háztartás biztosításában. A káposzta, cékla stb. bio módon történő termesztése mellett hallhattunk ezen növények fermentálásáról is, mely majdnem savanyítás, de mindenféle adalékanyag nélkül biztosítható vele a tartósítás.

A Hogyan termeljük a ,,Homokhátság kincseit”? című programelem másik alkotóeleme egy kiadvány elkészítése és egy hozzá kapcsolódó előadás megszervezése. A kiadvány az Alsótanya Kulturális, Művelődési és Turisztikai Egyesület gondozásában született meg, a szerződésben megnevezett feltételekért is az Egyesület felelt. A dokumentum Gerle Imre életútját ismertette, illetve tette közzé megjelent szakcikkeinek egy részét. A füzet hozzájárult ahhoz, hogy a helyi szőlőbirtokosok számára közvetítsük a homoki szőlő- és bortermelés tradícióit, a 19–20. század fordulóján gazdálkodó elődök tudását. A projekt megvalósítóinak meggyőződése, hogy a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó speciális ismeretek a mai modern viszonyok között is hasznosíthatóak, és sikeresen beépíthetőek a modern borkultúrába. A kiadványt a szerkesztő Dr. Mód László (Szegedi Tudományegyetem) mutatta be.

A Homokhátság megismerésére különféle turisztikai programok, gyalogos és kerékpáros körtúrák által nyílt lehetőség. Az Ismerjük meg a Homokhátságot 4lábon, 2keréken,2lábon programelem keretein belül megszervezett gyalogos és kerékpáros körtúrák, bunkertúra, homokháti lovastúra, lovas rendezvények által a program célcsoportja saját településének értékeivel ismerkedhetett meg egy olyan perspektívából, melyre a rohanó hétköznapokon egyébként nem adódik alkalom.

Mórahalom a lovaskultúrájáról és lovasszínházáról is mára egyre népszerűbb település. Ennek köszönhetően a programelem megvalósítása során a legnagyobb hangsúly a lovas programokon volt.  Mórahalom Városi Önkormányzat e tevékenységek megszervezésre és lebonyolítására az Esély Szociális Alapítvánnyal kötött szerződést, melynek keretében a két fél 16 db program megvalósításában állapodott meg.

A lovas sportággal ismerkedni vágyó fiataloknak célzott programoknak a Futó-Dobó Lovasközpont adott otthont, ahol az edzők minden alkalommal változatos programokkal készültek. Tekintettel arra, hogy kezdetben a programokon a vártnál többen jelentek meg, a kezdetekben az alkalmak a lovarda „kressz-szabályainak” ismertetésével kezdődtek. Azokkal, akik túl voltak már a lovakkal történő első találkozásokon és szereztek már némi jártasságot a lovasként, terepre indultak. Kezdetben az oktatók biztonsági megfontolásból gyakorlottságot nem igénylő ösvényekre vezették a csapatot. A túrák során felemelő élményekben részesültek a ló és a lovasa is egyaránt. Voltak, akik önálló feladatokat kaptak, mások csoportban fejlesztették tudásukat, és az irányítást az oktatóra bízták, attól függően, hogy ki milyen gyorsan tudta kitalálni a ló gondolatát, és követni mozgását.

A Szabadidős Lovasversenyek és Családi napok helyszíneként szintén a Futó-Dobó Lovasközpont szolgált. E programok során díjugrató, díjlovas és ügyességi versenyszámokat tartottak a szervezők.A rendezvény jellegétől függetlenül a belépés díjtalan volt, a nézők közt kicsik és nagyok egyaránt jól érezték magukat és mindenki talált számára kedvező programot.

Azok a fiatalok, akik a versenyek és az eseménydús családi napok helyett a lovaglás nyújtotta csendet és nyugalmat szerették volna megélni sem maradtak lehetőség nélkül. A projekt megvalósítási időszaka alatt olyan lovas túrák kerültek megszervezésre, melyek középpontjában a természet értékeinek felfedezése volt, lóháton. E túrák során a lovaglás iránt érdeklődő fiatalok nem csak Mórahalmot, hanem annak környező területét is bejárták, így felfedezve azokat a környékbeli látnivalókat és természeti értékeket, melyeket egyébként nap, mint nap csak a tömegközlekedési eszközzel vagy gépjárművel utazva pillanthatnak meg, mégis közvetlen közelről mindenki számára valami újat tudnak nyújtani.

A projekt megvalósítói azonban a lovastúrák iránt nem, viszont a természetjáró programok iránt annál inkább érdeklődő helyi fiatalokra is gondoltak. Ennek következtében az alábbi események is megszervezésre kerültek a programelem keretein belül:

• Bunkertúra: a program során Bánhidy Zoltán túravezető szakmai elhivatottsága, felkészültsége biztosította, hogy az 1950-es évek elején épült hidegháborús védelmi erődítés ma még fellelhető elemeihez a résztvevők eljussanak, s annak történetéről minden ma tudható információt megkapjanak. A túra során 5 betonépítményt látogattak meg az érdeklődők, melyek az erdőben sétálók számára gyakran még akkor sem vehetőek észre, ha ott haladnak el mellette. Ezek a valójában sosem használt bunkerek tanúbizonyságai a napjainkban is íródó történelemnek.
• Naplementés bivalyos túra: A Nagyszéksós-tó körüli szakvezetéses túrán Bivalyrezervátum lakóinak életét, a vízi madarak világát, a tó körül elterülő semlyék nyíló virágait és gyógynövényeit ismerhették meg a résztvevők. A túra végén a szervezők gyógynövényekből készített frissítővel kínálták meg vendégeiket.
• Csillagok útján: egy kellemes nyári éjszakán ismerhették meg a csillagos égboltot az arra kíváncsiak. A csillagos égbolt kémlelése közben a résztvevők speciális távcsövön keresztül rácsodálkozhattak a Hold felszínére, az augusztusi csillagállásokra és jellegzetes csillagképekre, az éppen most az égbolton látható bolygókra, és mindeközben érdekes és lenyűgöző szakmai útmutatást kaptak.
• Kerékpártúra gyerekekkel: 2021 májusában, a közelgő gyereknap alkalmából került megszervezésre. A programon mórahalmi és környező településekről érkező édesanyák indultak el, hogy gyermekeikkel közösen felfedezzék a térség egyik legfontosabb természeti értékét, a dél-alföldi régió első bivalyrezervátumát és annak környékét. A résztvevők a program keretein belül a Nagyszéksósi bivalyrezervátumhoz kerékpároztak el, ahol a gyermekekkel együtt csodálhatták meg az ott élő bivalyokat. A bivalyrezervátum a helyiek, a környéken élők és a turisták által is rendszeresen és szívesen látogatott helyszín.  A résztvevők a rezervátum bejárása mellett a náddal fedett bivalybeállóról a környező tavat is megcsodálhatták. A helyszín bejárása több órán keresztül zajlott, hiszen a résztvevők számára élvezetes időtöltést nyújtott, a terület minden szemléletes pontját felmérték.  A fárasztó rezervátumbejárást követően, még a visszaindulás előtt, résztvevőink ellátogattak a bivalyrezervátum szomszédságában található Széksós Büféhez is, ahol a frissítők mellett frissen készült harapnivalók várták a túrán résztvevő csapatot.
• Természetvédelmi túra: az események nem lovas kategóriájában utolsóként megszervezett program. Ez alkalommal a szervezett túra a térség érintetlen természeti kincseinek megismerését célozta meg. 

A fiatalok helyben maradását támogató ismeretterjesztő programok keretein belül került sor A fiatalok családi életre való felkészítése című programelem lebonyolítására. A házasság hete köré épülő előadások és beszélgetések, családi játszó nap, gyermeknevelési tanácsok szülőknek, család tervezés segítő beszélgetések a harmonikus családi élet kialakítását és a fiatal szülők gyermekvállalásra és gyermeknevelésre való felkészülését hivatottak szolgálni. A 15 alkalomból álló előadássorozat szerződés szerinti feltételeit az Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztő Egyesület biztosította.

A családtervezést segítő beszélgetések során a résztvevők formális keretek nélkül, kötetlen formában juthattak információhoz a jövőjüket érintő kérdésekben. Ezek a beszélgetések leginkább a szülővé válás, a megváltozott élethelyzet új kihívásait vették górcső alá és nyújtottak segítséget az ezekre való felkészülésben. Ezeken a beszélgetésen a résztvevők olyan témákat érintettek, amelyek a gyermekes léttel és a házassággal hozhatók összefüggésbe. A szakember irányításával olyan szituációkkal ismerkedhettek meg a résztvevők, amelyeket egy kisgyermek érkezése generál. Szakember által hallhattak arról, hogy hogyan hathat egy gyermek érkezése a pár addigi életére, megszokott hétköznapjaira. Megismerhették továbbá, hogy a gyermek után milyen ellátásokra, kedvezményekre jogosultak és ezek elnyeréséhez milyen feltételek szükségesek. Részletesen ismertetésre kerültek a családtámogatási ellátási formák, a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások, valamint az egyéb családi kedvezmények. Szó esett többek között a családi pótlékról, a családi adókedvezményről, az anyasági támogatásról, a csecsemőgondozási díjról, a gyermekgondozási díjról, gyermekgondozási segélyről, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről és gyermekétkeztetésről. 

A gyermek születésére felkészítő foglalkozásokon résztvevők minden olyan információhoz, ismerethez, lehetőséghez hozzájuthattak, amely segítheti őket a várandósság és a szülés alatt. Ezen foglalkozások által a résztvevők olyan széleskörű információk birtokába juthattak, amelyek a szülés utáni időszakban is hasznos, alkalmazható tudásként segítik őket a gyermek körüli teendőkben. A foglalkozások alkalmával a szülők és leendő szülők megismerhették:

• azokat a változásokat, amelyet egy csecsemő családba érkezése jelent, valamint ötleteket, tippeket kaptak arra vonatkozóan, hogyan tudnak lelkileg felkészülni a családdá válásra. Emellett hangsúly került a szülés után hangulatingadozások, váratlan sírás vagy túláradó öröm, nyugtalanság, esetleg alvási nehézségek témakörökre is. A részvevők megtanulhatták hogyan érdemes kialakítani egy csecsemő mindennapjait és kiemelésre került az édesapa gyermeknevelésben betöltendő szerepe is.
• mik azok a veszélyhelyzetek, amelyekkel szembesülhetnek a gyermek megszületését követően. A résztvevők betekintést kaptak a hirtelen bölcsőhalál, az újraélesztés, fejsérülések és kisebb vérzések, mérgezés és félrenyelés veszélyeibe és gyakorlatban is elsajátíthatták mit kell tenni, ha a fenti esetek fennállnak.
• a csecsemő gondozásával kapcsolatos legfontosabb feladatokat, azokat a teendőket, amelyekkel találkozhatnak a kórházból való hazajövetel után. Szó esett a pelenkázásról, fürdetésről, nemi szervek ápolásáról és a köldökápolásról, valamint az első köröm- és hajvágásról is. A fentiek mellett megismerhették a praktikus öltöztetés szabályait és a legfontosabb beszerzendő dolgokat.
• a babamasszázs előnyeit, pozitív hatásait mind a gyermekre, mind az anyára nézve. A bevont szakértő elmondása szerint szülő részéről az érintések, az egymásra figyelés erősíti az anya-gyermek kapcsolatot és segít a szülőnek megérteni gyermeke jelzéseit, szükségleteit. Az elméleti rész tanulsága mellett a résztvevők elsajátíthatták a legalapvetőbb gyakorlati tudnivalókat is.

A gyermeknevelési tanácsok szülőknek tematikájú előadások során a résztvevők megismerhették a gyermekek fejlődésének fontosabb állomásait, egyértelművé vált számukra, hogy gyermeküknek az adott életkorban mire kell képesnek lennie. A szülők tudatába kerültek a normál fejlődés általános jellemzőivel, így a későbbiekben fel tudják ismerni és időben szakemberhez tudjanak fordulni, ha eltérést, elmaradást észlelnek gyermekükön. Emellett foglalkozások során a szülők olyan ismeretek, készségek birtokába juthattak, amelyeket hasznosítani tudnak a gyermeknevelés kapcsán és amelyeket alkalmazva segíteni tudnak gyermeküknek az adott életszakaszban felmerülő nehézségek, akadályok megértésében és leküzdésében. A foglalkozások során a résztvevők az alábbi témaköröket érintették:

• a mozgás és beszédfejlődés mérföldköveivel megismerkedve a fiatal szülők, illetve gyermekvállalást tervezők a beszéd- és nyelvi fejlődés szoros kapcsolatáról gazdagodhattak igencsak fontos ismeretekkel. Megismerhették a mozgásfejlődés állomásait, az egyes fejlődési pontokon elvárt mozgásformákat, továbbá a beszédfejlődés alapjait, az első kommunikációs csatornától, azaz a sírástól az érthető, választékos beszédig vezető utat is.
• a szobatisztává válás fontossága és módszerei is kihangsúlyozásra kerültek.
• a hozzátáplálás és a táplálkozás kapcsán is hasznos információk birtokába jutottak a témakört érintő előadáson részt vevők. Megtudhatták, hogy milyen sorrendben ajánlott bevezetni a gyermek étrendjébe a zöldségeket, gyümölcsöket, gabonákat és a húst, valamint, hogy mire érdemes odafigyelni a hozzátáplálásnál. Hangsúlyt fektettek az egészséges táplálkozás és a mozgás fontosságára, a gyorsételek és a gyermekkori elhízás problémáira is.
• a dackorszak kérdésköre is megvitatásra került. A résztvevők megismerkedhettek a hisztéria kétféle típusával, a megkülönböztetés módszereivel, illetve mindkét reakciótípus kezelésének mikéntjével is.
• a komoly témák mellett közös szórakozásra is volt alkalom, a projekt által szervezett játszónap alkalmával. A kezdeményezése célja egy olyan program megvalósítása volt, mely során a gyermekek családjuk társaságában a korosztályuknak megfelelő játékokkal önfeledten játszhattak, miközben szüleik megismerhették a különböző játékfajtákat, azt, hogy adott életkorban melyek azok a játékok, tevékenységek, amelyek pozitív hatással vannak a gyermek képességeinek kibontakozására.

Az előadások során a résztvevőkben rengeteg kérdés fogalmazódott meg, melyekre a megbízott szakembertől a legjobb tudása szerinti válaszokat kapták. Az előadásokat ezáltal minden alkalommal tanúságos, jó hangulatú beszélgetések zárták le. 

Egy összetartó, jól működő település alappillére, hogy a lakosai közötti generációs eltérés nem szül konfliktusokat, hogy a különböző korosztály békésen él egymás mellett. A Kommunikáljunk! – Generációk közti kapcsolatot erősítő programok programsorozat pontosan e korosztályok közötti harmónia megteremtésének részeként került megszervezésre. A programelem részét képezi közös sütés-főzés fiatalok és idősek bevonásával. A közös sütés főzés egyrészt népi hagyományok étkeinek elkészítésére fókuszál a különféle ünnepkörök alkalmával, másrészt a szezonális alapanyagok tartósításának módjait érinti. Mai rohanó világunkban nagyon fontos, hogy a generációk több területen is kommunikáljanak egymással, felvegyék a kapcsolatot, ne csak elszaladjanak egymás mellett. A program célja egyrészt a kapcsolatok erősítése, másrészt a múlt hagyományos ételeink felidézése, elkészítése, a gasztronómiai értékek továbbvitele volt. A 19 programból álló rendezvénysorozat megvalósítására két partnerrel történt szerződédkötés.

A népi hagyományok étkeinek elkészítésére fókuszálva Mórahalom Városi Önkormányzat a Homokhát Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. között született megállapodás. Megbízott a szerződés keretei között 9 alkalommal sütő-főző programot szervez a különféle ünnepkörök alkalmával. A program célja egyrészt a kapcsolatok erősítése, másrészt a múlt hagyományos ételeinek újra felidézése, elkészítése, a gasztronómiai értékek továbbvitele.

• Az első rendezvény Farsang alkalmával került megvalósításra farsangi fánk sütésével.
• Tovább folytatva a megkezdett hagyományos ételek elkészítésének sorát, következő állomáson a bográcsosok világába vezették be a generációk egymást. Mangalica sonkás bab és bográcsgulyás készült a bográcsban és a cserépedényben. Utóbbi használata egyáltalán nem volt ismert, kevesen készítettek még benne ételt. Ez maga újdonságként hatott. Az előkészítésben is részt vett fiatal és idősebb, de a közösen elfogyasztott finomságok tovább erősítették a kapcsolatot. A közös munkának a gyümölcse volt az elkészült étel, mely új ízekkel, recepttel bővítette a fiatalok gasztronómiai ismeretét.
• A projekt keretein belül újabb közösségi foglalkozás került megszervezésre, amikor is a kemencés kenyérlángos elkészítését mutatták be az idősebb generáció tagjai. A tészta elkészítésének mozzanatait követően a feltétek egyik formáját készítették el és sütötték meg a kenyérlángost – kemence hiányában – elektromos sütőben. Látványos és érdekes volt ez a program is, mely tovább erősítette a kapcsolatot, együttműködést fiatal és idős között.
• Mórahalom és Csongrád megye értékei között megtalálható a rétes. Ennek a régi, hagyományos, húzott, „szálló” rétesnek az elkészítése nagy ügyességet és tapasztalatot kíván. A programelem részeként az idős korosztály örömmel adta át az ismereteket a fiatal háziasszonyoknak, lányoknak annak érdekében, hogy ne vesszen el az elkészítés tudománya, maradjon az érték továbbra is érték. Az összeállítástól kezdve az igen nagy ügyességet kívánó húzás technikáján keresztül eljutottak a résztvevők a sütés praktikájáig. Ez is egy látványos, sok gyakorlati tudnivalót megismertető program volt a fiatalok részére, ugyanakkor örömteli az idősebb generáció számára.
• A Mórahalmon megrendezésre kerülő Homokháti Szakajtó célja, hogy kézműves termékeket, hagyományos ételeket mutasson be. Ez adta az ötletet, hogy olyan hagyományos finomságokat készítsenek generációk közösen, mely egy picit elfeledett, de most is megállja a helyét. Ennek köszönhetően készült májpástétom és mellé hagymalekvár. A fiatal háziasszonyok felfedezték a házilag készült finomságok előnyét, gazdaságosságát és ízletesebb mivoltát.
• A programelem őszi foglalkozásait ismét egy régi, gazdaságos és egyszerűen elkészíthető ételt készítésével folytattak. A tanítómesterek (nyugdíjas generáció) büszkén adták át a lapcsánka elkészítésének ismeretét, mely alapján a fiatalok maguk készítették azt el. Több variáció, ízesítés is előjött, ezáltal vált bizonyított ténnyé, hogy ahány ház, annyi szokás. Még egy vidéken, településen belül is. Könnyű, olcsó ételről van szó, emellett a burgonya felhasználásának újabb variációját láthatták és tanulhatták meg az érdeklődő háziasszonyok.
• 2020 nyarán a város egyik legaktívabb közössége, a nagycsaládosok, javaslatára hagyományőrző program került megrendezésre, melynek egyik eleme volt régi ételek közös elkészítése. Együtt főzték a parázson, cserépedényben a domika levest (juhtúrós krumplileves), mely a juhászok fő étke volt a mórahalmi pusztában, a 19. század közepétől kezdve. Második fogásként marhapörkölt készült bográcsban, hagyományos módon, ahogyan a gulyások főzték anno. Zárásként kelt kalácsot kínáltak a résztvevőknek, melyet olyan fiatalok készítettek önszorgalomból, akik a tudományukat édesanyjuktól lesték el.
• Folytatva a generációk közötti kapcsolattartást, információcserét és hagyományátadást erősítő programot, ezen alkalommal – aktuálisan – szüreti kalács készült, annak is kétfajta változata. A résztvevők ennek a hagyományos, régi kalácsnak a receptje mellett az alaptészta formázását és töltését is megismerhették. A fonott és a kakaós tekercs elkészítésének bemutatása után mindenki ki is próbálhatta a technikákat, mellyel szebbnél szebb kelt kalácsok készültek.
• A programelem e sorozatának zárásaként a program utolsó eleme egy nagyobb nyilvánosság előtt lebonyolított tudásátadás, generációk közötti kapcsolatépítés volt. A hagyományőrző rendezvényen bográcsban pásztortarhonya készült, mely igen régi népi étel ezen a vidéken – hiszen az 1850-es évektől kezdve jelentős pásztorkodás folyt ezen a területen. Ezúttal újabb szereplőket vontunk be a közös főzésbe, akik irányításával elkészülhetett ez az egyszerű bográcsos finomság.

A programelem további 10 rendezvényét, azaz a szezonális alapanyagok tartósításának módjait bemutató programsorozatot az Alsótanya Kulturális, Művelődési és Turisztikai Egyesület valósította meg. Az Egyesület már a korábbi években is sikeresen valósított meg hasonló programot a helyiek bevonásával közös téli készülődés részeként, így az rendezvénypaletta iránti érdeklődés nagy volt.

• Az első eseményként megszervezett lecsófőzésre 50 helyi szorgoskodó, vagy éppen tanulni vágyó fiatal látogatott el. A lecsókedvelőknek csupán némi munka- és jókedvet kellett magukkal hozni, az alapanyagokat, illetve a tiszta üvegeket az Egyesület biztosította, a részvétel mindenki számára ingyenes volt. A télire elrakott lecsót a program résztvevői haza is vihették. Lecsókészítés közben a paprika és paradicsomtermesztés rejtelmei is bemutatásra kerültek.
• A tél és a karácsony közeledtével igény mutatkozott a hagyományos házi kelt kalács és túrós lepény elkészítési módjának elsajátítására. A program megvalósítójaként az Egyesület felkérte Gárgyán Tibort, akinek saját kemencéje van, és minden eszköze, adottsága, hogy a hagyományos, régi tanyai ízeket kelt kalács formájában elővarázsolja. A házigazda 3 órás időtartamban várta az érdeklődőket, kóstolni és tanulni vágyókat, kicsiket és nagyokat, öregeket, fiatalokat hagyományos túrós lepény és fontos kalács készítésre, kóstolásra. A házigazda felfűtötte a kemencét, kelesztette a tésztát, hagyományos ízekkel, finom kóstolóval, teával várta az érdeklődőket.
• A programok megrendezése során a kültéri rendezvények bizonyultak a legnépszerűbbnek. Nem volt ez másként a Cacao Club udvarán megrendezett birkapörkölt főzés esetében sem. Ez egy olyan alkalom volt, amikor ez hagyományos népi étel a fiatalok számára is vonzóbb formában, raguként került elkészítésre. Mindenki részt vett az étel elkészítésében, tálalásában, elfogyasztásában. Az alapanyagok a helyi termelőktől származtak. A résztvevők szabad tűzön, bográcsban főztek, ami különlegesen jó hangulatot biztosított ezen a meleg, nyárbúcsúztató estén.
• A lecsófőzés már-már hagyományosnak nevezhető program a település életében. A helyi paradicsomból, paprikából és hagymából főztünk készült étel a szezonális alapanyagok tartósításának egyik legelterjedtebb módja napjainkban. A program végén, ahogyan azt kell, a résztvevők befőttesüvegekbe merték az elkészült lecsót, amit a nap végén haza is vihettek. Ebbe a jó hangulatú, de egyben hasznos munkába kapcsolódtak be a fiatalok is: kisiskolásoktól kezdve a fiatal felnőttekig.
• A generációk közti kapcsolatot erősítő programok- Szezonális alapanyagok tartósításának módjai” szerződése értelmében hagyományos alapanyagokból és módszerekkel kenyeret sütöttek a projektbe bevontak. A program lebonyolítását, az eszközöket és a szaktudás biztosítását a korábbiakhoz hasonlóan Gárgyán Tibor vállalta el. A házigazda hagyományosan készített kovászt, ebből kelesztett kenyeret. A kemence felfűtését, a kenyerek behelyezését, forgatását, kiszedését azonban közösen végezték a jelenlévők. A fiatalabb korosztály nagyon élvezte a munkafolyamatokat, az idősebbek számára pedig kellemes nosztalgia élményét nyújtotta.
• Az Alsótanya Kulturális, Művelődési és Turisztikai Egyesület szervezésében gyümölcslé készítést is kipróbálhatták az érdeklődő helyiek. Ennek nagyobb mennyiségben komoly eszközfeltétele van, ezért úgy döntött az Egyesület, hogy a közelben lévő és ezzel foglalkozó Lápastó Szociális Szövetkezettel veszi fel a kapcsolatot. A beszerzett almából a szövetkezet zsombói üzemében készítettek natúr gyümölcslevet. Ezt hőkezelték, majd minden más tartósítószer használata nélkül 3 literes tasakokba töltötték. Ezek kerültek szétosztásra a munkában részt vevők és érdeklődők között. A visszajelzések szerint az almalé finom lett, de a részvevők számára egy dolog ennél is fontosabb volt: egészséges, tartósítószermentes gyümölcslevet készíthettek és fogyaszthattak a program révén.
• A korábbi években kialakult hagyományokhoz hasonlóan 2020-ban sem maradhatott el az egyik legnépszerűbb programelem, a lecsófőzés. Bár a résztvevők nagy része már jelentős rutinnal rendelkezik a lecsófőzés területén, ez alkalommal is sokan voltak, akik először vettek részt ezen az eseményen. Nagymamák és unokák, gyerekek és fiatal felnőttek egyaránt kivették részüket a munkából. Mindent közösen végezték: az alapanyagok beszerzését, a szükséges eszközök helyszínre szállítását, a zöldségek megtisztítását és pucolását, a főzést, a kimérést és a lecsó megkóstolását.
• Az őszi hangulat beköszöntével a program szervezői egy újdonsággal készültek a fiatalok számára. A szép, napos késő őszi időben az ásotthalmi Gárgyán erdőben találkoztak a program résztvevői, akik a gombagyűjtés iránt érdeklődtek. A csapat vezető gombásza Petkovics Tamás, biológus és gombaszakértő volt. Egy rövid, ám érdekes tájékoztatással, útmutatással indult a nap, majd kisebb csoportokra válva, külön-külön zajlott a gombagyűjtés. Közel 4 órás keresgélés és kutatás után újra találkoztak a résztvevők, ahol terítékre került a zsákmány. Az ehetetlen és mérgező gombákat kiválogatták, es az erdőben hagyták. Az ehetőket mindenki hazavihette, sőt elkészítési javaslatot is kapott. A program ezen szokás, a gombagyűjtés népszerűsítését hivatott szolgálni.
• A programsorozat következő eleme a szezonális alapanyagok tartósításáról szólt. Ezúttal a résztvevők frissen szedett uborkából készítettek csemege uborkát. A téli savanyúságot a résztvevők a helyi lakosság idősebb generációinak tapasztalataira támaszkodva készítették, egyúttal átvéve tőlük ennek a szokásnak a nagy múltra visszanyúló hagyományát is.
• A programelem utolsó, záró eseményeként egy újabb tartósítási módszert sajátíthattak el az érdeklődők, szilvalekvár főzés formájában. Az esemény nagy számban vonzotta a helyi lakosság különböző generációi, így a jó hangulat ez alkalommal sem maradhatott el. A megjelent helyi lakosok mindegyike megtalálta a számára megfelelő teendőt, gyermekek és felnőttek egyaránt kivették a részüket a feladatokból. Egyesek a gyümölcs magozását választották, míg mások a szilva pépesítése mellett döntöttek. Az abban jártasabb résztvevők inkább a főzési folyamatokat, valamint az üvegbe való töltését vállalták.A lekvárfőzés hagyománya több évszázadra visszanyúlik és a hazai gasztronómiában is tekintélyes szerepet kap. Az esemény ezáltal nem csak a különböző korosztályok közti kapcsolatot erősíti, hanem a hagyományőrzés fontosságát is hangsúlyozza. A csapat a befőzést követő feladatok munkamegosztásában is hatékonynak és együttműködőnek bizonyult.

A népi hagyományok ápolásán és a szezonális alapanyagtartósítás módjainak megismerésén túl a generációk közti kapcsolat erősítéséhez „Virtuális világ megismerése” elnevezésű program került lebonyolításra. A programelem megszervezésére és lebonyolítására Mórahalom Városi Önkormányzat szerződést között az Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztő Egyesülettel. A programelem keretein belül a projekt megvalósítási időszakában összesen 8 alkalommal a megbízott generációs kapcsolatokat erősítő programot szervezett a virtuális világ megismerésével, valamint blogírással. A generációk összehozására talán már évszázadok óta a legalkalmasabb közösségi tevékenység a gasztronómia világa. Beszélhetünk akár titkos családi receptekről, vagy az örök kedvencek, az ételek “divatjában” mindig klasszikusnak számító ételekről, közösen főzni mindig nagy élmény. Szokták mondani, és talán volt időszak, amikor ez igaznak is számított, hogy a fiatalabb generációk készségtárából egyre inkább kezd kikopni a sütés-főzés szeretete, a nyitottság arra a csodálatos folyamatra, amikor mi magunk készítjük el azt, amit megkívánunk. Tény, hogy a mai gyorséttermek és az online rendelés világában könnyen hozzájuthatunk bármilyen, ételhez szinte azonnal. Az utóbbi években azonban újra “reneszánszát” éli a gasztronómia, ami nyitottá tette fiatalokat is. A tradicionális újra menő lett, a gyorsan, azonnal megszerezhető, fogyasztható ételek pedig már kevesebb részét elégíti ki a társadalom igényeinek. Egyre jobban figyelünk milyen alapanyagokat viszünk a szervezetünkbe az ételekkel és talán ennek is köszönhetően, a legbiztosabbak ebben akkor lehetünk, ha mi magunk készítjük el ezeket. Fontos szempontunk volt, hogy idősek tanításai mellett, a fiatalok is adjanak valamit cserébe. A projekt a tradíciók és az élmények megőrzését tűzte ki célul, mégpedig egy blog formájában. A gyúródeszkákat és lábasokat félretéve laptop elé ült fiatal és idős egyaránt, ahol átbeszélték és legépelték azokat a fontos gondolatokat, újdonságokat, amiket egymástól kaptak és magukkal vittünk a közösségből. A blogíráson túl a különböző generációk számára a virtuális világ bemutatására került sor játékkonzolokkal és hozzájuk csatlakoztatott érzékelő kamerák, virtuális szemüvegek segítségével. A generációs kapcsolatot a rendezvényen segédkező fiatal önkéntesek is segítették, akik az eszközök megfelelő beállításában és a játékok menetében navigálták a vendégeket. A program játékkínálata nagyrészt mozgáson alapuló aktivitásra épült, amely még inkább segíthette az idősebb korosztály szemében élő videójátékokkal kapcsolatos sztereotípiák lerombolását. Külön figyelmet fordítottak a projekt megvalósítói az olyan játékok használatára, melyek egyszerre több személy szórakoztatására alkalmasak, ezzel elősegítve a közös élményszerzést. Intergenerációs kapcsolatok létrejöttét a technológia újdonságok iránti kíváncsiság is nagyban segítette, amelynek hatására vendégek belátást kaphattak az eszközök működésébe és az azokban rejlő lehetőségekre, aminek keretein belül szimulációk segítségével az óceánok mélyére merülhettek, autót vezethettek vagy különböző szakmákat próbálhattak ki a valóságot imitáló virtuális világban: búvár szimulátor, autó szimulátor, ügyességi játékok és akár egyszerre négy ember megmozgatására alkalmas tánc szimulátor állt vendégek rendelkezésére.

A közösségfejlesztő programok a Légy AKTÍV sportnapokkal egészültek ki. A megvalósítási időszak alatt többféle, a helyi 18-35 év közötti fiatalok életében meghatározó sportág (férfi-női foci, futás) köré épülő sportesemények kerültek megszervezésre. A rendezvényeken való részvétellel nemcsak a versenyszerűen sportolóknak nyílik lehetőségük a „találkozásra” technikai tudásuk, felkészültségük megmérettetése érdekében, hanem egy-egy verseny találkozási helyszínt biztosított a versenyzők családtagjai számára is. A 12 alkalmas programsorozat lebonyolításáról a Mórahalmi Tömegsport Egyesület gondoskodott, míg a sportrendezvények helyszíneként szolgáló termeket a Móra-Sport Nonprofit Kft. biztosította a projekt rendelkezésére. A programok célja, hogy Mórahalmon és környékén felnövő korosztályokat, az általános iskolástól a felnőtt korig szervezett módon vonja be a szabadidősport hasznos eltöltésébe, biztosítsa számukra a rendszeres testedzés lehetőségét. Mindezek révén a lakosság minél szélesebb rétegeinek érdeklődését tudja felkelteni a szabadidő kulturált eltöltésére, a rendszeres testmozgásra. Az egyesület a résztvevőket rendszeres testedzésre, társadalmi öntevékenységre, közösségi életre neveli, ezáltal népszerűsítve a szabadidősportot.

A programelem lebonyolítása során a megszokottól eltérően, a női nem vette fel az egymás elleni harcot a labdarúgásban több alkalommal is. A női focitornák érdekessége a ritkaságában rejlett, hiszen a sporttörténetben női csapatok mindig is kisebb számban voltak jelen. A tornák esetében előfordult, hogy határon túli női csapatok is neveztek. A versenyek díjazása serlegekkel, különdíjakkal és oklevelekkel történt. A lelkes csapatokat még lelkesebb szurkolótábor vette körül. A meccsek sok nevetéssel párosultak és nagyon jó hangulatban teltek. Sokaknak tetszett meg a sportág, és döntöttek úgy, hogy szívesen járnának rendszeresen edzésekre. A programelem részeként megrendezett rendezvénysorozat üde színfoltként jelent meg a település életében, és a játékosok mind megegyeztek abban, hogy ebben a sportágban a hölgyek is labdába rúghatnak. A női focitorna programok mellett természetesen a település fiatal férfi lakosai számára is lehetőség nyílt a szenvedélyük gyakorlására, azaz egy labdarúgó mérkőzésen mérethették meg magukat egymás ellen.

A labdarúgás mellett más aktivitások is helyet kaptak a program palettáján. A futás szerelmesei futónapon vehettek részt a városban.  A lefutni kívánt távolságról az induló résztvevők egyénileg dönthettek az előzetes regisztráció során. A rendezvény apropója nem csak ez az egy napra fókuszált. A rendszeres futás hatására nem csak edzettebbekké, ellenállóbbakká, kitartóbbakká válunk, hanem még boldogabbak is leszünk. Ennek gondolatát kívánta megismertetni a program a résztvevőkkel, így kívánta mozgásra motiválni a város a fiatal lakosait. A futás az a mozgásforma, mely komolyabb felszerelést nem igényel, csak egy jó futócipőt. Bárhol végezhető, hiszen szinte mindenhol találhatunk olyan területet, ahol egy kicsit megmozgathatjuk magunkat egy fél-egy órás kocogással, futással. Nem kötött életkorhoz és nagyon sokféle edzettségi szinten is élvezetes lehet. A versenyre való felkészülés közelebb hozta a fiatalokat egymáshoz, gyakran lehetett találkozni kis csoportok futókkal a város különböző pontjain. A verseny napján mindenki jól érezte magát és a résztvevők igyekeztek a legtöbbet kihozni magukból. A visszajelzések szerint a futás iránti érdeklődés többekben azóta is megmaradt és egyes résztvevőknek a heti rutinjukban is programként szerepel.

A sportesemények összeállításakor azonban a családosokra is hangsúlyt fektettek a projekt megvalósítói. A programelem megvalósítási időszaka alatt két alkalommal is sor került olyan rendezvényre melyen a kicsik és a nagyok is jól érezhették magukat egyaránt. Ilyen alkalomként említhető a 2019 nyarán megrendezett Sportnap, amely során a résztvevők olyan mozgásformák közül választhattak, mint a falmászás, vagy az ugrálóvár, légvár.   Ezeket a programokat kicsik és nagyok is élvezték egyaránt. A település legkisebb lakosait sem hagyta ki a projekt a mozgásba való bevonásból. Ennek apropójaként Baba-Mama sportnap került megrendezésre a helyi óvodában. Az óvodás korú gyermekekhez szüleik is csatlakoztak a testmozgás végzése során, így ilyen módon egyszerre több generáció volt motiválható. A testmozgáshoz való hozzászoktatás elkezdése kigyermek korban a leghatásosabb, így a projekt kapcsán ez alkalommal is hasznos program került megvalósításra.

Mindent összevetve…

A fenti programok alapvető célja a fiatalok helyben maradásán keresztül a térség fejlődéséhez való hozzájárulás volt. Az ifjúsági célú beavatkozásoknak, programoknak egyfelől részét képezte a fiatalok helyi szerepvállalásának, kezdeményezéseinek megvalósítását célzó tematikus programok kidolgozása, illetve a fiatalok helyi aktivitását támogató szakmai környezet működtetése a tevékenységek ifjúsági szempontú összehangolásával.  A programok a közösség összekovácsoló erejeként szolgáltak a településen élő, vagy oda letelepedni szándékozó fiatalok körében. Rövid távon is érzékelhető eredmény a fiatalok körében kialakult közösségi identitás tudat, a településen élő fiatalok közösségi élet és annak felpezsdülése. Hosszútávon várt eredmény egy stabil jövőképpel rendelkező, erős közösséget alkotó fiatal helyi lakosság, akik számára reális alternatíva a helyben maradás, a munka- és család vállalás, az összetartás és az összetartozás.